Nem elég zöldnek látszani...

Nem elég zöldnek látszani…

…Zöldnek is kell lenni – így szól ma a cégimázs ápolásának krédója. Egyre több példa bizonyítja, hogy a környezeti tudatosság, illetve a Föld jövőjéért érzett felelősség hangsúlyozása több is lehet egyszerű kommunikációs trükknél: ahol a fenntarthatósági politikát ténylegesen beépítik a vállalati stratégiába, ott a „zöldségek” mellett nemritkán a profitkilátásokat is képesek megszépíteni

Az ezredforduló tájékán, a dotkom-láz idején az amerikai tőzsdei cégek előszeretettel biggyesztették a nevük mellé a .com végződést, mert ezzel az apró változtatással látványosan fel lehetett tornázni a részvényárfolyamokat. A .com azt az üzenetet közvetítette, hogy az internetes konjunktúrát sikerrel meglovagoló vállalkozásról van szó, és a varázslat működött – olykor akár tényleges világhálós jelenlét nélkül is. Ma valami hasonlót élhetünk át a például a zöldenergia-ipar környékén: érezhetően megnő a befektetői érdeklődés, ha egy induló vállalkozás a solar, a wind (szél), az öko vagy a renewable (megújítható) szavakat is beépíti nevébe.

A gyártók lépései a fogyasztói szempontok változását jelzik, amire a termelői oldalnak is reagálni kell, ám nem mindig könnyű eldönteni, vajon ezek a reformok valódiak, vagy inkább a trükk kategóriájába tartoznak. Az Opel újabban EcoFLEX néven forgalmazza azokat a modelljeit, amelyeket egy régóta létező, kétségtelenül takarékos dízelmotorral szerel, és az új családnév hatására több is fogy belőlük. Ugyanezt teszi a Renault is, csak itt ECO2 névre keresztelték át a spórolós dízelt (és akkor még a Volkswagen BlueMotion-járól nem is beszéltünk…)

A módszert természetesen nem csak az autógyártók használják. A vegyipar például először – érzékelve a környezettudatos vásárlóréteg megjelenését – bevezette a foszfátmentes mosóport. Ezután „kiderült”, hogy szinte mindenütt kemény a víz, így megnyílt a piac a vízlágyítók előtt. Azt már nem kötötték a nagyközönség orrára, hogy a foszfát alapvetően a vízlágyító hatás miatt került a korábbi mosóporokba, és a mai vízlágyítókban is benne van. Végső soron egy mai, elvileg környezetkímélő mosás nyomán sem kerül kevesebb foszfát a csatornákba, mint korábban, ám mindezért a vevő jóval többet fizet.

Szerző: Hargitai Miklós Zoltán