Hidak versenye
A nagyvezír Mehmet Szokolovics pasa egy gyerekkori élmény sebeit viselte magán. A sebet felnőttként hídépítéssel akarta begyógyítani. Az irodalmi Nobel-díjas Ivo Andrić Híd a Drinán című regényében azt a novemberi reggelt írja le 1516-ban, amikor a későbbi vezírt tízéves bosnyák gyermekként maroknyi társával elhurcolják a törökök Konstantinápolyba, s a Drinán átkelő hajón félelemmel néz szembe a távolban reá váró sorsával. Évtizedekkel később az elrabolt gyermek karriert fut be a szultán udvarában. Az emlék azonban továbbra is fáj. A vezír sejti, „ettől a nyugtalanító érzéstől csak akkor szabadulhat meg, ha azt a kompot a Drinán, amelynél szakadatlanul összegyűlik és lerakódik minden nyomor és elnyomás, megszünteti, s ha összeköti az elszakított út két végét”. Az építmény a kereszténység és az iszlám Kelet közötti kapcsolatot szimbolizálja: valós kapcsolatot létrehozni a folyó mentén élő kultúrák között.
Szerzői joggal védett: Georg Fischer
|
