Jeges évek
Olyan mardosó éjszaka ez a jég birodalmában, amikor kétségek törik meg a napi rutint. Mit is csinálunk mi itt tulajdonképpen? Hol rejtőzik vállalkozásunk értelme? Hónapokat húztak már ki ebben a kamrában. Ebben, a szilárd jégtáblákra nyúló földnyelven elhelyezkedő vékonyfalú fakunyhóban, valahol a legtávolabbi észak fehér messzeségében, ahol három hete vad vihar tartja őket sakkban. Semmi sem készítette fel a férfit és a nőt erre az őrületre, az ajtó előtti mínusz hatvan fokos, széltől hűtött hidegre, a lakon belüli irgalmas mínusz húsz fokra, és az éppen a menedékhelyük körül ólálkodó veszélyre.
A hölgy francia származású, törékeny svéd nő, olívaszínű bőrű és gesztenyehajú, aki otthon, Stockholm metropolisában finom ágyneműben szendereg: Mireille de la Lez, 37 éves, gazdasági tanulmányokat folytatott, majd menedzserként dolgozott, most fotográfus. Csak polár hálózsákja és nevetséges két centiméter fa védi meg a kint tomboló vihartól, valamint termó anyagból készült védőálarc óvja arcát a fagyástól.
Szerzői joggal védett: Mireille de la Lez
|
