GEO - Világunk egy új nézőpontja
98_99_nagy

Óriásgyíkok nyomában

Ma már nem csak fosszíliákat tárnak fel a régészek, hanem mesterséges dino-gyomrokat építenek, computer tomográffal fosszilis koponyákat vagy mozgásfolyamatokat hívnak elő, illetve szimulálnak számítógépen: a modern paleontológusok kifinomult módszerekkel próbálják megfejteni a letűnt dinoszaurusz-világ titkait. További információk




3101_nagy

A táplálék rejtett útja

Mellékes, hogy az étel ízlik, vagy nem ízlik. A testünk követeli, hogy táplálkozzunk, ezáltal ellássuk építőanyaggal és energiával. A mechanikai, kémiai és biokémiai eszközök tárházával ellátott emésztőrendszer szinte mindent alkotórészeire bont, ami a száj ízlésének megfelel. További információk
Geo_06_048_B0_nagy

A műtárgy-nyomozók

Igazi a mester? Hamisítvány vagy eredeti? A szakértők kriminológusként nyomoznak a hamisítványok után, spektrális kamerákkal hatolnak a felszín alá, műszerekkel boncolják a szövetrétegeket, és annak is utánajárnak, hogyan lehet konzerválni a műalkotásokat. További információk
kopf

Ájurvéda

Az ősi indiai egészségtan, az ájurvéda életfilozófia és orvostudomány is egyben. Ma reneszánszát éli ez a természeti és lelki erőkkel is egyenlőképpen foglalkozó gyógymód. Az ájurvéda gyakorló gyógyítói és a modern orvostudomány között izgalmas párbeszéd zajlik. További információk
6401_nagy

A sportszabászat bajnokai

A textilkutatók számára az ember igazi kihívás: a humán szervezet ugyanis csak egy keskeny hőmérsékleti tartományban működik kifogástalanul, és csak ezen belül élvez védelmet a teljesítménycsökkenés és a betegségek ellen. A szakma ezért hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy csúcstechnikájú anyagok, szélcsatornák és klímakamrák segítségével megalkossa a tökéletes sportruházatot. További információk
28_nagy

Az érintés utáni vágy

Vajon miért akar az ember – a csecsemő első fogóreflexétől kezdve – szinte kényszeresen megfogni, kitapogatni, végigsimítani minden idegen felületet? Mohát, bársonyt, köveket, fát, macskaszőrt, egy másik ember bőrét, azét, akit szeret? Vagy miért jelent oly sokat számára, ha megfoghatja valakinek a kezét? Mitől képes ez a gesztus vigasztalni, eloszlatni a félelmünket vagy vágyat ébreszteni bennünk? A kutatók csak az utóbbi időben kezdik felfedezni, mi mindenre képes a tapintás, s miért is oly fontos a növekedés, a jó közérzet, a tapasztalatszerzés és az észlelés szempontjából. További információk
36_37_NAGY

A Galilei-akta

Különös dolgokat fedez fel Galileo Galilei, amikor távcsövét az ég felé fordítja: holdkrátereket lát, megpillantja a Jupiter holdjait és a Tejút csillagait. A kutató a tudomány új alapelvét képviseli, amely szerint a megfigyelés a felismeréshez vezető út. Később azonban hatalmas ellenséggel kell megküzdenie. További információk
shuttle

Európa helye a világűrben

2015-ig a Columbus kutatólabor egészen biztosan a Föld körül kering az Nemzetközi Űrállomás (ISS) részeként. A kutatómodul kifejlesztése itt a Földön azonban még a tervezett űrbéli tartózkodásnál is tovább tartott. Több mint egy évtizeden át egész Európából több száz konstruktőr dolgozott a modulon. És addig is sok türelemre volt szükség, amíg az Atlantis űrrepülőgép útnak indult a laborral. További információk







6410052_B1

A bennünk lakozó erő

A kutatók még keresik a magyarázatot azokra a titokzatos folyamatokra, amelyek révén a lélek befolyásolni képes a testet. Annyi azonban bizonyos, hogy a gondolatok és az érzések képesek a testben zajló fiziológiai folyamatokat megváltoztatni. További információk







Geo_06_058_B0

Küldetés a tengerfenéken

Isztambul partjai előtt, a Márvány-tenger mélyén egy hatalmas természeti csapás készülődik a földkéregben – egy rengés, amely már néhány évtizeden belül lesújthat a milliós metropolisra. A Nautile tengeralattjáró segítségével egy francia-török expedíció most több mint ezer méter mélyen bukkant olyan apró jelekre, amelyek pontosabb előrejelzéseket tehetnek lehetővé. További információk







taucher

Barlangkutatás

Mélyen a mexikói Chihuahua sivatag alatt, olasz geológusok egyedülálló barlangrendszer titkait kutatják: kolosszális szelenit oszlopok alkotnak itt mesebeli világokba illő labirintusokat. Feltérképezésük azonban életveszélyt hoz magával: a Naica bánya levegője ugyanis nehéz mint a gőz – és olyannyira forró, hogy a tudósok csak rövid ideig képesek elviselni. További információk







10601_nagy

Gauss, a számok hercege

Munkába menet számolja lépéseit, barátainak életkorát napokban tartja számon, 1800-ban pedig olyan módszereket és bizonyításokat talál, amelyek új korszakot nyitnak meg szakterületén. Ma Carl Friedrich Gauss-t (1777-1855) minden idők legnagyobb számolózsenijeként tartják számon – és akár a telefonban vagy a bankautomatáknál, a számkutató vívmányai nap mint nap körülvesznek bennünket. A matematikus Thomas Sonarral beszélgettünk a megszállott gondolkodó életéről. További információk
2901_nagy

Miért hisz az ember?

Nincs két ember, aki távolabb állna egymástól, mint a Mali egyik tavában rituális megtisztulását végző muzulmán, és mint az a jamabusi-buddhista, aki Japánban egy vízesés alatt imádkozik. Mindkettejük élete azonban azonos középpont körül forog: egy fölérendelt, természetfölötti, túlvilági erő, az Isten körül. A hit világraszóló. Csakúgy, mint a nyelv, a hit is minden kultúrában létezik. Ahogy a tudósok az egyetemes nyelvtant kutatják, úgy keresik a vallásosság elvét is. Világszinten érvényes választ keresnek arra a kérdésre: Miért hisz az ember? További információk
86

Noé bárkájának növényei

Az emberiség élelmezése a közeljövőben ősrégi haszonnövényektől függhet. Ezek a növények olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek a modern termesztési eljárások következtében napjaink tápnövényeiből kivesztek. Kenneth Street, mezőgazdasági „régész”, minden eshetőségre számítva azon dolgozik, hogy biztonságba helyezze a föld szinte elfelejtett kincseit, akárcsak Noé tette annak idején. További információk
28_29_nagy

Az immunrendszer

Az immunrendszer folyamatosan jelen levő pajzsként védelmez minket a baktériumok, a vírusok, és az élősködők mikroszkopikus birodalmából érkező támadásokkal szemben. Sejtek és molekulák billióiból épül fel, egyike a szervezetünk legbonyolultabb rendszerének. Tanulékony és működése céltudatos. Legalábbis általában. Számtalan esetben azonban a védekezés rossz irányba fordul, és egy ízület vagy egy bélszakasz látszólag minden ok nélkül gyulladt állapotba kerül. Az orvosok sokat törik a fejüket, hogy miért fordul a védelmező hirtelen saját szervezete ellen. Vajon az életstílusunk, a stressz, a környezetünkben található mérgek váltják ki ezeket az eltúlzott reakciókat? További információk











GEO International