Európa helye a világűrben
A gúnyolódók doboznak csúfolják. Ez a doboz mindenesetre akkora, mint egy emeletes busz, kereken 13 tonnát nyom és a jelentőségteljes Columbus nevet viseli. Az alumínium henger telis-tele van bonyolult technikával, 2008 februárja óta pedig a Nemzetközi Űrállomással (ISS) összekapcsolva, kutató laboratóriumként működik. Azóta az emberek lakta ISS űrállomás, vagyis a Föld körüli pályán keringő legnagyobb mesterséges égitest része, amely hozzávetőleg 330 kilométer magasban, 51,6° hajlásszögű pályán, 92 percenként kerüli meg a Földet.
A hatalmas költségek, a csúcstechnikájú modul megtervezéséhez és megépítéséhez a résztvevő szervezetek közötti koordináció, a logisztika, amelynek segítségével az űrbe juttatták a labort, mindez egy kalandos földi kirakós-játékhoz hasonlított még a felbocsátás előtt. Ami pedig különösen meglepő, hogy az Európa minden tájáról érkezett tudósok és mérnökök türelme, derűlátása nem fogyott el a program 11 éves története alatt, sőt mi több: az is nagy eredmény, hogy a politika és a presztízsharc szövevényei közepette nem torkollott zsákutcába a terv.
Szerzői joggal védett: Thomas Ernsting
|
