GEO - Világunk egy új nézőpontja

Baffin-sziget

9801_nagy

Baffin-sziget,

2008. május 15.: Az öttagú férficsapatnak elégedettnek, sőt boldognak kellene lennie. Napokon át éltek a Bástya függőleges világában: egy gránitfalon a Bucan-öböl partján, hozzávetőleg 700 méterrel a Jeges-tenger vizén sodródó jégtáblák felett.

A hegymászók apránként ezen a sziklatömbön jutottak egyre feljebb – pontosan tudva, hogy egyetlen apró hiba is halálos zuhanással végződhet. Fagyoskodtak, gürcöltek, lehorzsolták kezeiket, elviselték a lepotyogó kisebb-nagyobb kődarabokat, és mindemellett lógó sátrakban éjszakáztak. Majd végül, szélcsendben és a sarki Nap fényében mégis elérték a csúcsot – egy olyan pontot, ahol előttük még soha nem állt ember.

Ez volt az álmuk, ami végre beteljesült. Élvezték a nyugalmat és a kanadai Jeges-tenger hatalmas, elszigetelt világára, a Baffin-sziget lakatlan messzeségére nyíló kilátást; egy órával később aztán ismét leereszkedtek a fal lábához.

Pihentek. De tudták, még korántsem érezhetik magukat biztonságban. Épp ellenkezőleg, a megpróbáltatások csak most kezdődnek. A hegymászóknak ugyanis még 75 kilogrammos szánjaikkal el kell jutniuk a következő településig: a 350 kilométerre fekvő Clyde Riverig.

Az oda vezető út pedig Baffin-sziget jéggel borított fjordjain vezet át, a jégtáblák azonban már olvadásnak indultak. Minden eltelt óra után a jéggel együtt tovább olvad az épségben történő hazajutás reménye.

Szerző: Tom Dauer

1 - 2 - 3 > »
  • Következő oldal hozzáadása a könyvjelzőkhöz:
  • Firefox
  • IE
  • del.icio.us
  • Mister Wong
  • Yahoo MyWeb
  • Taggle
  • Google
GEO International